Krónikus lehelet, A rossz lehelet és a szájhigiéne
Részletek Száj és garat kórokozói Krónikus lehelet nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, krónikus lehelet ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk.
Este automatikusan lelassul a nyáltermelésünk, így reggelente nem csak furcsa íz lesz a szánkban, de sajnos a leheletünk sem rózsa illatú. Szájszárazság A dohányzás és a nem elegendő krónikus lehelet fogyasztása kedvez a szájszárazságnak.
Mindemellett több olyan betegség is létezik, ami szintén csökkenti a nyáltermelést és szájszárazságot okoz. Ilyen például a diabétesz, a depresszió és a Sjögren-szindróma.
Hosszú távon ez a probléma fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén rossz leheletet okoz. A mandulák és a szájnyálkahártya betegségei Az olyan kórokozók, mint például a streptococcus, nem csupán fogszuvasodást okozhatnak, hanem a mandulákat is megtámadhatják, melyek gyulladása szintén eredményezhet szájszagot.
A manduláink felületén és redőiben mandulakövek alakulnak ki, aminek hatására elszaporodnak a rossz leheletet okozó bacilusok.
Koronavírus: ezt tegyük otthon, ha észleljük magunkon a tüneteket A rossz szájszag halitózis ellen általában egyszerűen tehetünk, mert annak oka nagyon sokszor az elfogyasztott ételekben, vagy a nem megfelelő szájhigiéniában keresendő. Erős és kellemetlen leheletet okozhatnak például a hagymafélék, a hal- és húsfélék, a csípős fűszerek, vagy az érett sajtok. A száj kiszáradása is hozzájárul, hogy a kellemetlen szagokat okozó baktériumok elszaporodjanak, ezért fordulhat elő például az, hogy reggel rossz szájízzel és krónikus lehelet ébredünk. Gyakoribb a rossz szájszag a dohányosoknál, illetve azoknál, akik rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztanak.
Ezen kívül a szánkban, illetve a szájnyálkahártyánkon megtelepedő gombák is okozhatnak ilyen problémát. Orr és krónikus lehelet betegségei Az orrpolip, a krónikus nátha és a krónikus orrmelléküreg gyulladás mind megnehezítik az orrlégzést, így a szánkon keresztül kell levegőt vennünk, ami horkoláshoz és szájszárazsághoz vezethet.
Utóbbi hatására elterjednek a különböző baktériumok a szánkban, melyek következtében rossz lesz a leheletünk. Légutak betegségei A levegő a szájon, illetve orron keresztül eljut a garatba, majd onnan a tüdőbe.
Gyomornyálkahártya-gyulladás akut vagy krónikus gyulladás. Túl kevés vagy túl sok gyomorsav. Nyelőcsőtágulat divertikulum, nagyon ritkán alakul ki, főleg idősebb embereknél. Rosszul beállított vércukorszint cukorbeteg eknél acetonos lehelet. Súlyos máj- és vesefunkció zavarok ammónia szagú lehelet.
Ha bármelyik részen gyulladás vagy valamilyen betegség alakult ki, akkor ezek okozhatnak rossz leheletet. Utóbbi a különféle vírusok következtében kialakult hörghurut, illetve tüdőgyulladás esetén is igaz.
Emésztőrendszer betegségei Gyomorégés, baktériumok okozta gyulladás, a nyelőcsövön található gombák, baktériumok vagy daganatok is okozhatnak kellemetlen szájszagot. Anyagcserezavarok Ha valamilyen oknál fogva megváltozik az emésztésünk, annak szintén rossz lehelet lehet a következménye.
A rossz lehelet 11 lehetséges oka
Böjt idején az éhségérzet csökkentése érdekében többet folyadékot szoktak inni, ami szájszárazsághoz vezethet, az pedig rossz lehelethez. Cukorbetegek esetén acetonos krónikus lehelet szoktunk beszélni, ami azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja teljesen lebontani a zsírokat, így azok acetonná alakulnak.
Szájpenész A szájpenész során fehér, kitüremkedő részek keletkeznek a szánkban, pontosabban az arcunk belső részén, illetve a nyelven.
Ezek a foltok néha az ínyen, a mandulákon, a szájpadláson és a torokban is megtalálhatóak. Ha letöröljük ezeket, akkor alattuk enyhén vérző területet találunk. A szájpenész további tünetei közé tartozik a kellemetlen szájszag, illetve a torok és a száj kivörösödése, melyeket égő érzés is kísér.
