Folyami kagyló paraziták
FB A kutatók eredetileg az millió évvel ezelőtt az Alpok és a Kárpátok között létező Pannon-tó evolúcióbiológiáját vizsgálták, később azonban hat héten át Peruban is kutattak, hogy összehasonlítsák az adatokat az egyik hasonló korú tó fejlődésével. A kutatók az Amazonas közelében lévő Porvenir faluban olyan agyagos és homokos kőzetekre bukkantak, amelyekben tömegesen találtak megkövült csigákat és kagylókat.
A mikroszkópos vizsgálatok során aztán nagyon apró, meszes héjakat találtak, amelyeket édesvízi kagylók Unionidák lárvájaként azonosítottak. Ezeknek a 0,3 milliméteres glochidiáknak, vagyis folyamikagyló-lárváknak a korát 13 millió évre becsülték.
A leletek nagy biológiai jelentőségűek, mivel ezek a fosszilis lárvák eddig tulajdonképpen ismeretlenek voltak.
Csak e speciális lárvaállapot által tudtak elterjedni az édesvízi kagylók világszerte, de éppen ezért ma erősen veszélyeztetettek. Unionidák Fotó: Wikipedia Az Unionidák édesvízi kagylóként ismertek, de megtalálhatók tavakban, tengerekben és otthoni kerti tavacskákban is.
- Kagylók Bivalvia A puhatestűek törzsén belül fajszámot tekintve a második legnagyobb osztályt alkotják.
- Tóth Balázs
- Enterobiasis Vízben élő bőr paraziták Teljes szövegű keresés FÉREGATKÁK Pentastomidae A féregatkák fölfedezői, köztük Humboldt Sándor, ki Dél-Amerikában egy csörgőkígyó tüdejében találta meg ezt az érdekes parazitát, a legkevésbbé sem voltak kétségben a felől, hogy laposféreggel vagy legalább is valamilyen bélféreggel van dolguk.
A kagylóknak ez a csoportja már több mint millió éve létezik, és az teszi őket különlegessé, hogy a megtermékenyített petesejtek a nőstény kagyló kopoltyújában lárvává fejlődnek, a lárvák pedig parazitaként halakra akaszkodnak, ahol fiatal kagylókká növekednek. A feltételezések szerint a szaporodásnak ez a módja már több százmillió évvel ezelőtt kifejlődött, mégis csak kevés tudományosan leírható lárvafosszília létezett.
Ezek helminthiasis kezelése felnőtteknél apró, alig meszes glochidiák nagyon sérülékenyek, hajlamosak a fosszilizálódás során széttöredezni vagy feloldódni, így az eddigi legrégebbi leletek mindössze ezer évesek voltak.
Gross azt is elmondta, szerinte sok kutató látott már ilyet, csak eddig nem ismerték fel, de reméli, hogy mostantól többen veszik majd észre őket. A szakember szerint egyébként a leletek új fényt vetnek ezeknek a puhatestűeknek a fejlődésére, melyek fontos részei az édesvízi ökoszisztémának.
Javítják a vízminőséget és a talaj menti oxigénellátottságot, a tápanyagok tárolása és feldolgozása révén pedig a táplálékláncnak is fontos elemei. Az Amazonas-vidéki glochidiáknál érdekes módon hiányzik az a kis kampó a héj peremén, amellyel a halakra kapaszkodnak, folyami kagyló paraziták amely egyértelműen bizonyítaná parazita folyami kagyló paraziták.
A diplodonok, egy dél-amerikai édesvízi kagyló ma élő fajai ugyanúgy kampó nélküliek és nem akaszkodnak folyami kagyló paraziták halakra.
Eddig ezt egy speciális, másodlagos alkalmazkodási jelenségnek tekintették, a most talált fosszíliák azonban arra utalhatnak, hogy a kampócskák egy fiatal evolúciós fejlődés eredményei, csakúgy, mint a parazitaság és a halak révén való terjedés.
