A szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza
A tenyészüsző-nevelés technológiája A szarvasmarha tenyésztésben az üszőborjak felnevelése születéstől az első ellésig gyakorlatilag technológiai szempontból két szakaszra a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza el. A születéstől tejelő- és kettőshasznosítású borjak illetve húshasznosítású borjak hónapos korig tartó borjúnevelés időszakának technológiai folyamatait az előző fejezetben tárgyaltuk.
A felnevelési időszak második része a borjak választásától az első ellésig tartó üszőnevelés. A tej és a marhahús gazdaságos előállítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a tenyésztési és a termelés célkitűzésekhez igazoldó, szakszerű tenyészüsző-nevelés. A szarvasmarha esetében igen hosszú hónap amíg a megszületett üszőborjúból tehén lesz. Ezen időszak alatt csak költségei vannak a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza tenyésztőnek, ezért nem mindegy, hogy a selejtezett tehenek helyére milyen termelőképességű üszőket, elsőborjas teheneket állít be.
Ebből következően a tenyészüsző-nevelés célja: nagy termelőképességű, egészséges, szilárd szervezetű, jó küllemű tenyészüszők előállítása a tehénállomány tenyészutánpótlására. A szakszerű üszőnevelés azért is nagyon fontos, mert meghatározza a tehénutánpótlás arányát is. A szarvasmarha fajban a tenyészállat-utánpótlás — a kis szaporaságból egyet ellőa hosszú generáció intervallumból ,5 év és a tenyészállatok viszonylag nagy egyedi értékéből adódóan — nagyobb gondot jelent mint egyéb sertés, baromfi állatfajokban.
Azt, hogy egy tehénállomány utánpótlásához mennyi üszőt kell tartani egyrészt a tehenek selejtezési aránya, másrészt az első ellési életkor határozza meg. Az Hazai és világviszonylatban is jellemző, hogy a teheneket laktáció után selejtezzük, s ez nagyarányú üszőbeállítást tesz szükségessé.
Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy kedvező szaporulati mutatók és csekély borjúelhullás esetén is a megszületett üszőborjak mintegy kétharmadát tenyészutánpótlás céljaira kell felnevelni. E tenyésztői felfogás amelynek értelmében minden egészséges üszőt tenyészállatként nevelnek fel, leelletik és az első ellés után a a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza alapján selejteznek, az utóbbi évtizedben egyre szélesebb körben terjed.
Aki kihozta a szarvasmarha galandférget
Az elmondottak egyértelműen jelzik, hogy az üszőnevelés alapelveit a tenyészállat-nevelés szabályait figyelembevéve kell meghatározni, igazodva a tehéntartáshoz, annak tenyésztési és termelési célkitűzéseihez.
Hangsúlyozni kell, hogy a felnevelés alapelvei azonosak tejhasznú illetve húshasznú állományokban, de a kialakítandó értékmérő tulajdonságok eltérnek. Tejelő állományban a tenyészüszőtől a jó küllem mellett nagy tejtermelést és hosszú hasznos élettartamot várunk el, míg húshasznú állományokban jó fogamzóképességet, könnyű ellést, jó borjúnevelő képességet igénylünk és csekélyebb tejtermelőképességgel is megelégszünk.
Az üszőnevelés tehát a szarvamarhatenyésztés és tartás meghatározó és fontos része, ugyanis e technológiai folyamat során előállított állatoktól később magas színvonalú és hosszú ideig tartó termelést és jó szaporaságot, reprodukciós teljesítményt várunk el. A tenyészüsző-nevelés biológiai összefüggései A növendék üszők felnevelésekor a tenyésztőnek az alapvető célja, hogy választás után az üszőborjak törésmentesen növekedjenek, edzett, ellenálló, egészséges, a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza konstitúciójú, szilárd szervezetű, nagy termelőképességű tenyészállattá fejlődjenek.
A tulajdonságok egy része genetikailag meghatározott, jól öröklődő tulajdonság tejzsírszázalék, fejhetőség, tőgyalakulás, húsformák stb. Ebből következően a növendéküszőktől megkívánt tulajdonságok kialakítása csak akkor lehetséges, ha ezt a felnevelési technológia elősegíti. E tekintetben tehát a kialakítandó értékmérő tulajdonságok egyben a felnevelési technológia elveit és módszereit is befolyásolják.
A következőkben ezeket az értékmérő tulajdonságokat tekintjük át, s egyben rámutatunk arra, hogyan hat rájuk a felnevelési technológia. Egészség, ellenállóképesség, élettartam A nagy termelés alapfeltétele az egészség. A modern szarvasmarhatenyésztésben a nagy hozamok elérésére való törekvés miatt az egészséges, ellenálló, jó konstitúciójú állatok tartásának egyre nő a jelentősége. Világjelenség, hogy a fajlagos hozamok növekedésével egyidejűleg a tehenek élettartama rövidül.
A szarvasmarha galandférgének balekjai vannak
Ebben közrejátszik a tartástechnológia változása is, mivel az állandó istállózás, a betonpadozat, a legeltetés korlátozottsága, a kevés mozgás mint kedvezőtlen külső hatások fokozottan érvényesülnek az ún. Számolni kell azzal is, hogy nagyobb létszámú állományok esetében az egyedi bánásmód lehetősége korlátozott, ezért általában a betegségek megelőzésére kell törekedni.
A természetszerű tartás, a legeltetés, a sok mozgás kedvez a jó szervezeti szilárdság és konstitúciónak, amely nagy termelés, a rendszeres fogamzás mellett a hosszú élettartam garanciája. A tenyészüsző-nevelésben ennek alapján kell a tartástechnológiát kialakítani. Növekedés, fejlődés Az üszőborjak növekedése és fejlődése nem egyenletes, hanem szakaszokra osztható. Szakszerű takarmányozási és tartási körülmények között a szarvasmarhák növekedési, fejlődési görbéje a fogamzástól a kifejlettségig egy ún.
Szarvasmarha
S vagy Sigmoid görbével jellemezhető. Az élősúly átlagosan kg születéskor, majd a következő 10 hónap alatt napi gramm súlygyarapodással eléri a kg-ot, majd a következő 12 hónapban napi grammot gyarapodva túlhaladja az kg-ot, s megközelítve a teljes kifejlettséget a növekedés nagyon lelassul.
Természetesen az optimális növekedési görbétől 9. Az élőtömeggel és a testméretekkel, vagyis mennyiségi mutatókkal kifejezhető növekedés tehát az ivarérettségig gyors, ezt követően fokozatosan lelassul, majd a teljes kifejlettség elérése után éves korban megszűnik. A növekedéssel egyidejűleg természetesen az állatok szervezete mennyiségi mutatókkal ki nem fejezhető minőségi változásokon, fejlődésen megy keresztül, amelynek legfontosabb állomásai az ivarérettség és a tenyészérettség lásd később.
Míg a növekedés során például a testméretek, a fejlődésnél azok arányai változnak: az újszülött borjúra a hosszú lábak, a túlnőtt far a jellemző, a növendékeknél először a magassági, majd a hosszúsági, végül a szélességi és a mélységi méretek növekednek.
- A legjobb parazitaellenes szer a család számára
- Szarvasmarhatenyésztés | Digitális Tankönyvtár
- A szarvasmarha galandférgének balekjai vannak - kellystudio.hu
- A szarvasmarha galandférgének balekjai vannak Ellés - Jersey tehén olcsó, de hatékony gyógyszer a férgek ellen Platyhelminthes gázcsere.
Azonos életkorú üszők közül az a fejlettebb, amelynek testarányai jobban közelítenek a kifejlettkori testarányokhoz. A szakaszos fejlődés általános érvényű törvényszerűségeiből következik, hogy mindazok a szövetek, testtájak, amelyek nem az intenzív növekedés szakaszában alakulnak ki, a csökkentett táplálóanyag-ellátás hatásait — bizonyos határokon belül — a következő szakaszban kiegyenlíthetik.
Mindezt az teszi lehetővé, hogy a szarvasmarhának a többi állatfajhoz képest jó a kompenzálóképessége.
A szarvasmarha galandférgére jellemző. Dr. Diag - Hymenolepis infectio
Ennek ismerete a tenyészüsző-nevelésben azért fontos, mert lehetőséget nyújt az irányított nevelésre. Ezzel pedig a felnevelési, elsősorban a takarmányozási költségek jelentősen csökkenthetők.
A felnevelés alatti takarmányozás intenzitása, a növekedési erély kihasználása a növendéküsző-nevelés régóta vitatott kérdése. A múlt század elején a tenyésztők között az a felfogás uralkodott, hogy az egész felnevelési időszakra kiterjedő, nagy tömeggyarapodást eredményező, bőséges takarmányozással lehet csak nagy tejtermelő képességű teheneket előállítani.
Azóta már bebizonyosodott, hogy az üszők hizlaló takarmányozása rövidíti az élettartamot, csökkenti a tejtermelést, rontja a vemhesülési eredményeket és nem kedvez a szervezeti szilárdságnak sem.
Emiatt a tenyészüsző-neveléskor — a hízó állatokhoz képest — mérsékeltebb intenzitású takarmányozást célszerű követni. Ebből a felismerésből kiindulva egészen a közelmúltig a tenyészüszők ún. Ez viszont, sajnos, sok esetben hiányos ellátást takart. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az intenzív, nagy hozamú fajták tenyészüszőinek felnevelésében a fiatalkori növekedési erély kihasználása érdekében intenzív — de nem hizlaló — takarmányozás szükséges.
Alapvető szabály, hogy a szélsőségektől óvakodni kell. A kívánatos növekedési intenzitásnak az üszők szakaszos fejlődéséhez kell igazodnia. A szakaszos fejlődés törvényszerűségeinek ismeretében meghatározhatók azok az időszakok, amikor bőségesebb takarmányozásra van szükség, de azok is, amikor a költségtakarékosságnak helye van.
Koraérésa tenyésztésbe vétel időpontja A koraérés a fejlődés ütemére utal, azt fejezi ki, hogy az állat milyen gyorsan megy át az egyes fejlődési szakaszokon. Kifejezésére általában az ivari koraérést a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza, amelynek két jellemző időpontja van: az ivarérettség és a a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza.
Ivarérettségről akkor beszélünk, ha az üszőborjak életképes, termékenyülésre alkalmas petesejtet termelnek.
Mi a szarvasmarha galandférgének rendszere
Az ivarérettség külső jele az ivarzás. Az ivarérettség időpontja fajtától, egyedtől, a takarmányozás intenzitásától függően tág határok között változhat. Hazánkban tenyésztett fajták esetében általában hónapos életkorban, kg élősúly elérésekor figyelhető a szarvasmarha galandférgének fejlődési szakasza az első ivarzás.
Az ivarérettség időpontjában az üszőket még nem termékenyítjük, azzal megvárjuk a következő fejlődési szakasz, a tenyészérettség időpontját. Mindenesetre az első ivarzások időpontját is célszerű feljegyezni, mivel az jelzi egyrészt az üszőállomány szaporodásbiológiai állapotát, másrészt a felnevelési technológiai szakszerűségét. A tenyészérettségen azt a fejlettségi állapotot értjük, amikor az üsző alkalmassá válik a magzat károsodás nélküli kihordására, sem növekedése és fejlődése, sem későbbi tejtermelése és újravemhesülése, sőt egész hasznos élettartama sem szenved csorbát.
Ez hasznosítási típusonként, fajtánként eltérő, általánosságban az mondható, hogy a tejtermelő fajták üszői kg élősúly elérésekor hónapos életkorban tenyészérettek, míg a kettőshasznosítású magyartarka üszők kg élősúlyban, hónapos korban termékenyíthetők. A tenyésztésbe vétel időpontját azonban nemcsak biológiai, hanem ökonómiai tényezők is befolyásolják.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy más-más gazdasági összefüggések érvényesek a tej, illetve hústermelő típusokban, de módosítják ezt az üzemi adottságok is pl. A gyakran változó közgazdasági környezet is jelentős befolyásoló tényező.
Ma világszerte elfogadott alapelv, hogy az üszőnevelés időtartamát okszerűen le kell rövidíteni, hiszen a korai tenyésztésbe vétel csökkenti a felnevelési költségeket.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a korai tenyésztésbe vétel a későbbi tejterelést, a hústermelést és a reprodukciót közvetlenül befolyásolja. Ezért a tenyésztésbe vétel időpontját hasznosítási típusonként a biológiai és a közgazdasági összefüggések együttes figyelembevételével kell meghatározni.
Tejhasznosítású típusokban a korai tenyésztésbe vételnek gátat szab, hogy a túl korai tenyésztésbe vételkor az I.
Ezáltal a felnevelési időszak rövidüléséből adódó előnyök nagymértékben csökkennek.
Az orvosi mikrobiológia tankönyve Digitális Tankönyvtár Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz A Magyarországon előforduló féregfertőzések Kisállatorvos - Súlyos betegségek, amiket elkaphatunk kedvenceinktől Enterobiasis A Magyarországon előforduló féregfertőzések A szarvasmarha galandférgével történő emberi fertőzés módjai Így tehet különbséget az agyi infarktus és a stroke között A paraziták puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység.
Ezért a specializált tejtermelő típusokban a mérsékelten korai tenyésztésbe vételre kell törekedni. Hasonló elvet követünk a kettős hasznosítású típusokban is.
A húshasznosítású típusokban a tejtermelés igénye nem korlátozza a korai tenyésztésbe vételt. Csupán az ellési folyamat zavartalanságára, valamint a korai első ellés után az ivari ciklus gyors megindulására újravemhesülés kell törekedni.
Ugyanakkor a helyes döntést a szezonális ellés igénye bonyolítja.
A szarvasmarha galandférgével történő emberi fertőzés módjai
Évi egyszeri tavaszi elletés esetén az üszőket hónapos korban — vagy csak a következő szezonban, 2 évnél idősebb életkorban — lehet tenyésztésbe venni. Általános törekvés, hogy a húshasznú üszőket az ellésüket követő évben vemhesítjük.
Ez viszont csak bőséges takarmányellátás és jó fejlettség mellett lehetséges. E fontos kérdések, valamint a takarmányozási-tartási adottságok miatt a húshasznú típusokban ugyanazon fajta esetében is eltérő lehet a tenyésztésbe vétel időpontja.
Diag - Hymenolepis infectio Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. Ez mind az egész mezőgazdasági szerkezetre, mind az állatfajok arányára káros hatást gyakorol. A szarvasmarha nem táplálék konkurense az embernek, nem igényel importból származó fehérjét sem és a magyarországi körülmények kiválóak a tartásához szükséges tömegtakarmányok megtermelésére.
A két éves korra történő leelléshez általános követelményként megfogalmazható, hogy a kisebb testű fajtáknak hónapos életkorban kg élősúlyt, a nagyobb testű fajtáknak pedig hónapos korra kg élősúlyt kell elérniük.
Húshasznú állományokban szerzett hazai tapasztalatok is igazolják, hogy a felnevelés alatti takarmányozás intenzitása, a tenyésztésbevételi élősúly jelentősen befolyásolja a vemhesülési eredményeket.
Technológiai tűrőképesség Az üszőnevelés technológiájának a tehéntartáséhoz kell kapcsolódnia. Ebből következik, hogy már a növendék üszőket is célszerű olyan körülmények között tartani, mint amilyenek közepette tehénkorukban termelnek majd.
A szarvasmarha galandférgének megelőzése
A nagycsoportos, kötetlen tartás, az egyedi bánásmód hiánya, a természetszerű tartásból történt eltávolodás miatt a technológiatűrő képességnek egyre nagyobb szerepe van. E tulajdonság alatt azt értjük, hogy az állat miképpen reagál a tartási körülményekre, mennyire képes azokat elviselni termelésének csökkenése nélkül.
Az üszőket már fiatal korban hozzá kell szoktatni a tehéntartás termelési körülményeihez.
Az ezeket el nem viselő agresszív, félén, rossz szokásokkal rendelkező egyedeket — tenyészértéküktől függetlenül — selejtezni kényszerűlünk. A tenyészüszők környezettel szemben támasztott igényei mérsékeltek. A nagy meleget °C már nem kedvelik. Igénylik viszont a jó levegőt, a napfényt, a sok mozgást. Ezek a jó szervezeti szilárdság kialakulásának kedveznek.
Hogyan távolíthatja el a szarvasmarha-galandférget a testből
Ebből következően a növendék üszők számára az olcsó, egyszerű szerkezetű, nyitott, kötetlen tartású épületek a megfelelőek, amelyek természetszerű tartást tesznek lehetővé.
Tömegtakarmány-fogyasztó képesség, legelőkészség A gazdaságos tej- és hústermelésnek előfeltétele a nagy tömegtakarmányfogyasztó-képesség.
Cikkünkben erről a "titokzatos" betegség, az ún. Hogyan kell kezelni a bőrt a parazitáktól Milyen hőmérsékleten pusztulnak el a férgek petéi Szarvasmarha szalagféreg, mint az emberekre veszélyes Szarvasmarha és sertéshús életciklusa A szarvasmarha- szalagféreg testéből áll, Féreg bika szalagféreg, Másfél méteres szalagféreg volt egy kaliforniai férfiban Továbbá a féreg alapja mindig az ilyen további életmód maximális mérete. A galandférgesség tünetei és kezelése Paraziták elleni maszkok A férgek testdiagnosztikája A rókák bélrendszerében élő, embernél súlyos májkárosodást okozó élősködőt, az Echinococcus multilocularis galandférget az Alpokban már évtizedek óta ismerik, vagyis szó sincs új keletű kórokozóról. Csupán Magyarországon számít annak: a Fertő-tó környékén csak néhány évvel ezelőtt ütötte fel fejét.
Ennek előnyei később tehénkorban realizálódnak. Az üszőnevelési technológia fontos eleme a legeltetés.
